A Magyar és nemzetközi konyha remekei
Az ételkészítési mód, mely napjainkban a magyar konyhát jellemzi, nem azonos őseinkével. A kutatásokból megállapítható, hogy a honfoglalás előtti korban a magyar (hun) őseink, és más népek körében már megtalálhatók azon ételek alapjai, amelyeket fejlettebb formában ma is ismerünk. Az osztjákok bablevest, a csuvasok, azeriek jáskát, darából és marhahúsból, csicsóka hozzáadásával levesfélét főztk, ami a mai gulyáshoz többé-kevésbé hasonlított. A töltött káposzta őse a szárma, amelyet őseink az itt lakó, vagy korábban érkező (szintén rokon) avaroktól örököltek. Ez szőlő-, vagy káposztalevélbe burkolt, fűszerezett, árpával és darabolt hússal kevert töltelékből állott, melyet zsírban sütöttek ki, vagy húslében kifőztek, melybe apróra vágott káposztát tettek, s zabliszttel sűrítettek. A magyar konyha kialakulására hatással volt a bolgár-török népekkel való érintkezés. Ebből az időből ered a „gyúr” szó és a tarhonya is. A tarhonyát a sokat vándorló törökök és magyarok a szárított tejtermékekkel és húsfélékkel magukkal hordozták, és bárhol elkészíthették. Mátyás király korából és az Őt követő időkből már bőséges információkkal rendelkezünk. Mátyás asztalára az ételek bő és változatos sora került. A hazai és külföldi tudósok gazdagnak mondják hazánkat minden állat-, és növényfajtában. A királyné Itáliából származott, így erősen érvényesült az ottani befolyás a főúri és nemesi konyhákon. A szakácsai viszont magyarok voltak. A régi magyar konyhában a paprikát nem ismerték. Egy 1586-ban megjelent füvészkönyv megjegyzi, hogy spanyolországban a paprikát bors helyett használják. Hazai irodalmunkban először Szenczi Molnár Albert szótárának 1604. évi kiadásában található törökbors „piper indicum” néven. August Elrich 1831-ben Berlinben kiadott „Die Ungarn wie sie sind” című művében magyarországi útjáról beszámolva így ír a paprikáról:”A spanyol borsot magyarországon paprikának nevezik, és a magyarok legkedvesebb fűszerszáma. Hihetetlen milyen mennyiséget tesznek nemzeti ételeikbe, mint amilyen a gulyáshús. Az erre nem szokott ínyre ez a gulyáshús úgy hat, mint izzó parázs, vagy még rosszabbul” A magyar konyha a történelem folyamán veszített ősi jellegéből. A paprika finom alkalmazásával változatosabbá vált. A nemzetközi ízléshez finomodott, és világszerte elismet hírnévre emelkedett. A magyar konyha kialakulására erősen hatott egy-egy vidék étkezési, élelmezési szokása. A nép köréből származó ételek adtak alapot egy-egy magyar étel továbbfejlesztésére. A XIX. század első felében Szeged környéke pusztáin a csikósok a birkapörköltet bográcsban főzték. A XIX. század végén, és a XX. század elején jeleskedő szakácsmesterek voltak azok, akik hozzácsiszolták, hozzáidomították a magyar konyhát a kor legkifinomultabb ízléséhez, és igyekeztek kielégíteni a hazai közönség, és a külföldiek igényeit. Ők voltak, akik megteremtették a magyar konyha jellegzetességeit, mert nem másolták le szolgailag a francia konyha szabályait, hanem azt átültették. A magyar konyha világhírnevét a XIX. század végén, és a XX. század elején érte el. Jeles szakácsaink voltak: Csáky Sándor, Domafalvi Andor, Rákóczi János, akik egyben rendszerezték is az ismereteket.